Hamvazószerda

Bakos Tamás atya gondolatai hamvazószerdáról

Nagyböjt kezdetén a mai evangéliumi szakasz három dologra irányítja a figyelmünket: ima, böjt és alamizsna.

Az ima, vagyis az Isten felé fordulás, a kapcsolat építés, az őszinte párbeszéd ideje. Ahogy emberi, baráti kapcsolatainkban is fontos a másikra való odafigyelés, a találkozás, a párbeszéd, ugyanígy van ez az Istennel való barátságunkban is.

A böjt, vagyis a lemondás, az áldozatvállalás ideje. A lelki növekedésünkben, a céljaink elérésében, a tanulmányainkban való előrehaladásban, kapcsolatainkban nem kerülhetjük ki az áldozatvállalást valami nagyobb jó érdekében.

Az alamizsna, vagyis az adakozás, a másik emberre való gondoskodó odafigyelés ideje. Nem csak szeretteink vagy a ránk bízottak megsegítése, hanem azoknak a rászorulóknak a segítése, akikkel a mindennapokban találkozhatunk. Van, aki csak pénzt vagy élelmet kér, de sokan vannak, akik a figyelmünket, a szeretetünket, a megbecsülésünket és az elfogadásunkat kérik, koldulják.

A hamu, amivel ma megjelöljük a homlokunkat egyrészt a bűnbánat jele, másrészt fontos figyelmeztetés. Semmit sem hoztunk erre a földre, és semmit nem tudunk elvinni magunkkal. Ami végül elkísér az az Isten kapcsolatunk, a lelki növekedésünk és a szeretetből tett jó cselekedeteink, amire ez az időszak hív minket!

Hozzászólások lezárva.