Közösségi szolgálat

2015/2016

Közösségi szolgálati helyek 2015/2016

Mezőkövesdi Városgondnokság

Mezőkövesd, Mátyás király út 114.

Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség Nemzeti Hulladékgazdálkodási Igazgatóság

1016 Budapest, Mészáros utca 58/a

Emődi Idősek Klubja

3432 Emőd, Kossuth út 97.

Mezőkeresztesi Harmatcsepp Óvoda

Mezőkeresztes, József Attila út 3.

Andornaktályai Mesevár Óvoda

3399 Andornaktálya, Kossuth út 4.

Magyar Máltai Szeretetszolgálat Mezőkövesdi Csoportja

Mezőkövesd, Mátyás király út 121.

Tibolddaróci Óvoda

3423 Tibolddaróc, Kossuth út 2.

Szentistváni Gézengúz Óvoda

3418 Szentistván, Széchenyi út 12/a

Mezőnyárádi Óvoda

3421 Mezőnyárád, Szent István király út 69.

Mezőkövesdi Kistérségi Szociális Szolgáltató és Gyermekjóléti Központ

Mezőkövesd, Morvay János út 1.

Mezőkövesdi Közkincs-tár Kulturális, Könyvtári, Turisztikai és Múzeumi Nonprofit Kft.

Mezőkövesd, Szent László tér 24.

Római Katolikus Plébánia Hivatal

Mezőkövesd, Szent László tér 28.

Szkultinfó Nonprofit Kft.

3418 Szentistván, Hősök tere 2.

Községi Művelődési Ház, Könyvtár és iskolai könyvtár, Teleház

Szihalom, Hunyadi út 138.

Gelej Községi Önkormányzat

3444 Gelej, Petőfi út 22.

Besenyőtelek Község Polgármesteri Hivatala

3373 Besenyőtelek, Fő út 89.

Mezőkövesdi Hivatásos Tűzoltó Parancsnokság

Mezőkövesd, Szent László tér 12.

Mezőkeresztesi Református Egyházközség

3441 Mezőkeresztes, Dózsa György  út 56.

Kis Bocs Baba- Mama Közhasznú Egyesület

3377 Szihalom, Bercsényi út 28.

Egerfarmos Községi Önkormányzat

3379 Egerfarmos, Dózsa György út 1.

2014-2015

 Tanulóink a 2014-2015 tanévben az alábbi helyeken teljesítettek közösségi szolgálatot:

“Biztos Kezdet Szivárvány Gyermekház”
3467 Ároktő, Széchenyi u. 75/c

Mezőkövesdi Kistérségi Szociális és Gyermekjóléti Szolgálat
3400 Mezőkövesd, Morvay János u. 1.

Községi Önkormányzat
3378 Mezőszemere, Május 1. út 36.

Idősek Otthona
3400 Mezőkövesd, Bogácsi u. 1.

Napközi Otthonos Óvoda,
3418 Szentistván Széchenyi u. 12/a

Mezőkövesdi Polgárőrség Egyesülete
3400 Mezőkövesd, Sárkány út 16.

Markoth Ferenc Kórház Gyermekosztály
3300 Eger, Széchenyi út 27-29.

MPE-COM Segítő Szolgálat,
3351 Verpelét, Bezerédi út 1.

Napközi Otthonos Óvoda,
3418 Szentistván Széchenyi út 12/a

Mezőszemere Község Önkormányzata

3378 Mezőszemere, Május 1 út 36

Magyar Máltai Szeretetszolgálat Mezőkövesdi Csoport

3400 Mezőkövesd, Mátyás király út 121.

Dr. Györffy Lajos Mentőkutyás Alapítvány

5420 Túrkeve, Körte utca 14.

Egerlövői református Egyházközség,

3461 Egerlövő, Ady Endre út 2.

Emődi Idősek Klubja

3342 Emőd, Kossuth út 97.

Szentistváni Napközi Otthonos Óvoda

3418 Szentistván, Széchenyi út 12/a

Tard Község Önkormányzata

3416 Tard, Rózsa út 1.

Római Katolikus Egyházközség

3423 Tibolddaróc, Széchenyi út 32.

Füzesabonyi Zeneoktatásért Alapítvány

3390 Füzesabony, Kossuth út 1-3.

Füzesabonyi Városüzemeltetési KFT

3390 Füzesabony, Mátyás király út 29.

Szomolyai Önkéntes Tűzoltó Egyesület

3411 Szomolya, Szabadság tér 1.

Négyes Község Önkormányzata

3463 Négyes, Rákóczi út 45.

Magyar Pünkösdi Egyház Országos Cigánymisszió

5630 Békés, Petőfi út 56.

Mezőnagymihály Község Önkormányzata

3443 Mezőnagymihály, Kossuth út 56.

Önkormányzat Ároktő, Biztos Kezdet Szivárvány gyermekház,

3467 Ároktő, Széchenyi út 75/b

Kács Község Önkormányzata

3424 Kács, Fő út 60.

Szkultinfo Könyvtár és Kulturális, Információs nonprofit Kft
3418 Szentistván, Hősök tere 2.

Gelej Község Önkormányzat

3444 Gelej, Petőfi út 22.

Mezőkeresztes város Önkormányzat – IKSZT Művelődési Ház

3441 Mezőkeresztes, Dózsa György út 30.

Mezőkövesdi KÖZKINCS-TÁR Kulturális Könyvtári, Turisztikai és Múzeumi Nonprofit Kft.

3400 Mezőkövesd, Szent László tér 24.

Magyar Vöröskereszt B.-A.-Z. megyei Szervezete

3531 Miskolc, Győri kapu 123.

Mezőnagymihályi Mesevár Óvoda

3443 Mezőnagymihály, Kossuth út 58.

Szent László Plébánia

3400 Mezőkövesd, Szent László tér2.

Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség Nemzeti Hulladékgazdálkodási Igazgatóság

1016 Budapest,Mészáros utca 58/A

Poroszló Község Önkormányzat

3388 Poroszló, Fő út 6.

Tibolddaróc Község Önkormányzata

3423 Tibolddaróc, Széchenyi út 1.

Tiszabábolna Község Önkormányzata

3465 Tiszabábolna, Fő út 113.

Vatta Község Önkormányzata

3421 vatta, Szemere Bertalan út 20.

Cserépfalu Község Önkormányzata

3412 Cserépfalu Kossuth út 125.

Bükkábrány Község Önkormányzata

3422 Bükkábrány, II. András tér 2.

Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér Művelődési Ház

3441 Mezőkeresztes, Dózsa György út 16

 

2013-14

Az Egri Főegyházmegye TÁMOP-3.2.1.A-11/2-2012-0054 számú “ Közösségi szolgálat fejlesztése” az Egri Főegyházmegye által fenntartott intézményekben” nyertes pályázat keretein belül  iskolánk az alábbi feladatokat vállalta:

III.4 Katonasírok gondozása

III.4 Közgyűjteményben kisegítő feladatok ellátása

IV.1. Parkrendezés,közösségi terek tisztítása, rendezése

IV.4. Nevelési-oktatási,egészségügyi,szociális és egyházi intézmények környezetének rendezése, fa és növényültetés,avargyűjtése

A pályázat célja a közösségi szolgálat bővítése, előkészítése 9-10 évfolyamos tanulók bevonásával. Iskolánkból a 9.A, 9B, 10.A és 10.B osztályos tanulók teljesítik szervezett keretek között a vállalt feladatokat.

A projektben részt vevő tanáraink:

Barta Judit

Bálintné Tóth Éva

Dr. Radványiné Fodor Valéria

Péter Zoltán

2012-13

Iskolánk 9.a és 9.b osztályos tanulói megkezdték a kötelező 50 órás Közösségi Szolgálatukat.

Szociális valamint környezet- és természetvédelmi területet választottak a 2012/2013-as tanévben.

12 óra teljesítését tűzték ki célként az alábbi területeken:

  • Mezőgazdasági Gépmúzeum (Mezőkövesd)
  • Magyar Vöröskereszt (Mezőkövesd)
  • Caritas Hungarica (Mezőkövesd)
  • Környező települések önkormányzatainál: Bükkábrány, Cserépfalu, Cserépváralja, Egerlövő, Emőd, Mezőcsát, Mezőkeresztes,
    Mezőnagymihály, Négyes, Sály, Szentistván, Tibolddaróc, Vatta.

A közösségi szolgálat szabályzata

Egy egészséges társadalomban nem hagyják magukra a bajba jutottakat, azonban a segítségnyújtást, csakúgy, mint az együttélés más szabályait, tanulni kell. Az iskolai oktatás célja nem csak az ismeretek átadása, hanem a nevelés is. Minél fiatalabb korban tudatosítani  kell  a  gyermekekben, fiatalokban, hogy nem önálló szigetekként élünk a világban, hanem egy közösség tagjai vagyunk, ezáltal felelősséggel tartozunk egymásért, a közösségért.

A  nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: köznevelési törvény) a korábbinál nagyobb figyelmet fordít a nevelésre, ezért szerepel benne az az előírás, amely az érettségi bizonyítvány kiadását 50 óra közösségi szolgálat teljesítéséhez köti minden magyar tanulónak. Ez azt rögzíti a jogszabályi szinten, hogy az érettségi nemcsak szellemi, tantárgyi tudást mér, hanem azt a pedagógiai célt is, hogy a szociális készségek, a társadalmi érzékenység kimunkálása is szükséges ahhoz, hogy valaki érett legyen, és a középiskolai tanulmányait befejezze.

Néhány évvel ezelőtt, a társadalmi bizalomról szóló felmérésben a megkérdezettek több mint nyolcvan százaléka válaszolta azt, hogy senki nem törődik a másikkal. Ez a közgondolkodást jelző arány a sürgős beavatkozás szükségességét jelzi.

Jogszabályi háttér

A kötelezően alkalmazandó jogszabály a köznevelési törvény, a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 04.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Nat), valamint a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet.

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény:

4. § (13) bekezdés: A „közösségi szolgálat: szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység és annak pedagógiai feldolgozása”.

6. § (4) bekezdés: Az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása.

A felnőttoktatás keretében szervezett érettségi vizsga esetében közösségi szolgálat végzésének igazolása nélkül is meg lehet kezdeni az érettségi vizsgát.

A sajátos nevelési igényű tanulók esetében a szakértői bizottság ez irányú javaslata alapján a közösségi szolgálat mellőzhető.”

97.  (2) bekezdés: „Az érettségi vizsga megkezdéséhez a közösségi szolgálat végzésének igazolását először a 2016. január 1-je után megkezdett érettségi vizsga esetében kell megkövetelni.”

A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 04.) Kormányrendelet .

A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet

45. A középiskolában a közösségi szolgálattal kapcsolatos rendelkezések

133. § (1) Középiskolában meg kell szervezni a tanuló közösségi szolgálatának teljesítésével, dokumentálásával összefüggő feladatok ellátását. A tanuló osztályfőnöke a tanuló előmenetelét rögzítő dokumentumokban az iratkezelési szabályok megtartásával nyilvántartja és folyamatosan vezeti a közösségi szolgálattal összefüggő egyéni vagy csoportos tevékenységet, amely alapján az Nkt.-ban az érettségi bizonyítvány kiadásának feltételeként meghatározott ötven óra közösségi szolgálat elvégzése igazolható legkésőbb a tanuló érettségi bizonyítványa kiadásának időpontjára.

(2) A közösségi szolgálat keretei között

a)  az egészségügyi,

b)  a szociális és jótékonysági,

c)  az oktatási,

d)  a kulturális és közösségi,

e)  a környezet- és természetvédelemi,

f)  a katasztrófavédelmi,

g)  az óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, az idős emberekkel közös sport- és szabadidős területen folytatható tevékenység.

(3) A tanulót fogadó intézménynek a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenységi területen minden esetben, a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetekben szükség szerint mentort kell biztosítania.

 

 Előírások

1.  A középiskola a 9–11. évfolyamos tanulói számára lehetőség szerint három tanévre, arányosan elosztva szervezi meg vagy biztosít időkeretet a legalább ötven órás közösségi szolgálat teljesítésére, amelytől azonban indokolt esetben a szülő kérésére el lehet térni.

2.  A közösségi szolgálatot az adott tanuló esetében koordináló pedagógus az ötven órán belül szükség szerint a mentorral közösen – legfeljebb öt órás felkészítő, majd legfeljebb öt órás záró foglalkozást tart.

3.  A közösségi szolgálat teljesítése körében egy órán hatvan perc közösségi szolgálati idő értendő azzal, hogy a helyszínre utazás és a helyszínről hazautazás ideje nem számítható be a teljesítésbe.

4.  A közösségi szolgálat helyszínén a szolgálattal érintett személy segítése alkalmanként legkevesebb egy, legfeljebb háromórás időkeretben végezhető.

5.  A közösségi szolgálat során a tanuló naplót köteles vezetni, amelyben rögzíti, hogy mikor, hol, milyen időkeretben és milyen tevékenységet folytatott.

6.  A közösségi szolgálat dokumentálásának kötelező elemeként

a)  a tanulónak közösségi szolgálati jelentkezési lapot kell kitöltenie, amely tartalmazza a közösségi szolgálatra való jelentkezés tényét, a megvalósítás tervezett helyét és idejét, valamint a szülő egyetértő nyilatkozatát, /mellékletben/

b)  az osztálynaplóban és a törzslapon az  osztályfőnöknek dokumentálnia kell a közösségi szolgálat teljesítését,

c)  az iskola a közösségi szolgálat teljesítéséről igazolást állít ki két példányban, amelyből egy példány a tanulónál, egy pedig az intézménynél marad,

d)  az iskola a közösségi szolgálattal kapcsolatos dokumentumok kezelését az iratkezelési szabályzatában rögzíti,

e)  az iskolán kívüli külső szervezet és közreműködő mentor bevonásakor az iskola és a felek együttműködéséről megállapodást kell kötni, amelynek tartalmaznia kell a megállapodást aláíró felek adatain és vállalt kötelezettségein túl a foglalkoztatás időtartamát, a mentor nevét és feladatkörét.

 

A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény)  következő képen rendelkezik

 3. § (1) Fogadó szervezet lehet

a)  a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzatok társulása és a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulása az általa biztosított közszolgáltatások és katasztrófavédelmi feladatai körében;

b)  a nemzetiségi önkormányzat a jogszabályban meghatározott közfeladatai körében;

c)  a költségvetési szerv az alaptevékenysége körében;

d)  a magyarországi székhelyű civil szervezet, közhasznú szervezet a közhasznú és a működésével összefüggő tevékenysége körében;

e)  a magyarországi székhelyű egyházi jogi személy a hitéleti, a közcélú és a működésével összefüggő tevékenysége körében;

f)  a jogszabályban meghatározott közszolgáltatásai vagy e közszolgáltatásokhoz kapcsolódóan a közszolgáltatásait igénybe vevőknek nyújtott többletszolgáltatások körében a magyarországi székhelyű, illetve magyar hatóság által kiadott működési engedéllyel rendelkező, jogképes

fa) szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató, illetve intézmény,

fb) egészségügyi szolgáltató,

fc) közoktatási intézmény,

fd) felsőoktatási intézmény,

fe) muzeális intézmény,

ff) nyilvános könyvtár,

fg) közlevéltár,

fh) nyilvános magánlevéltár,

fi) közművelődési intézmény [az fa)-fi) alpontokban foglaltak a továbbiakban együtt: fogadó

intézmény];

g)  a nem jogképes fogadó intézmény fenntartója a fogadó intézmény jogszabályban meghatározott közszolgáltatásai vagy e közszolgáltatásokhoz kapcsolódóan a fogadó intézmény közszolgáltatásait igénybe vevőknek nyújtott többletszolgáltatások körében.

5. § (1) A tizennyolcadik életévét be nem töltött személy, illetve a korlátozottan cselekvőképes  nagykorú személy olyan közérdekű önkéntes tevékenységet folytathat, amely megfelel  életkorának, testi, értelmi és erkölcsi fejlettségének, illetve képességeinek, valamint amely nem veszélyezteti egészségét, fejlődését és tankötelezettségének teljesítését.

(2) A tizenhatodik életévét be nem töltött önkéntes és a korlátozottan cselekvőképes nagykorú önkéntes közérdekű önkéntes tevékenységet külföldön nem végezhet.

(3) A tizennyolcadik életévét be nem töltött önkéntes közérdekű önkéntes tevékenységet 20 óra és 6 óra között nem végezhet.

(4) A tizenhatodik életévét be nem töltött önkéntes által a közérdekű önkéntes tevékenységre fordítható idő nem haladhatja meg

a)  tanítási szünet ideje alatt a napi három órát és a heti tizenkét órát,

b) tanítási időben a heti hat órát és

ba) tanítási napon a napi két órát.

bb) tanítási napon kívül a napi három órát.

(5) A tizenhatodik életévét betöltött, de tizennyolcadik életévét be nem töltött önkéntes által a közérdekű önkéntes tevékenységre fordítható idő nem haladhatja meg a napi négy és fél órát és a heti tizennyolc órát.

(6) A tizennyolcadik életévét be nem töltött önkéntes részére a közérdekű önkéntes tevékenység befejezése és másnapi megkezdése között legalább tizennégy óra pihenőidőt kell biztosítani.

8. § (1) A fogadó szervezet köteles biztosítani

a) az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit,

b)  a szükséges pihenőidőt,

c)  a közérdekű önkéntes tevékenység ellátásához szükséges tájékoztatást és irányítást, az ismeretek megszerzését,

d)  tizennyolcadik életévét be nem töltött önkéntes, illetve a korlátozottan cselekvőképes nagykorú önkéntes esetén a közérdekű önkéntes tevékenység folyamatos, szakszerű felügyeletét.

(2) Ha az önkéntes szerződés másként nem rendelkezik, a fogadó szervezet gondoskodik a közérdekű önkéntes tevékenység ellátása érdekében szükséges utazásról, szállásról és étkezésről.

9. § (1) Az önkéntes köteles

a)  a közérdekű önkéntes tevékenységet a vonatkozó jogszabályok, szakmai és etikai előírások, valamint a fogadó szervezet utasításai szerint személyesen végezni,

b)  a közérdekű önkéntes tevékenység során tudomására jutott személyes adatot, üzleti és egyéb titkot megőrizni.

(2) Az önkéntes köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása más személy életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül veszélyeztetné.

(3) Az önkéntes nem köteles a fogadó szervezet utasításait teljesíteni, ha annak végrehajtása

a) az önkéntes életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül veszélyeztetné,

b)  jogszabályba vagy az önkéntes szerződésbe ütközik.

(4) Ha az utasítás végrehajtása kárt idézhet elő, az önkéntes köteles erre az utasítást adó figyelmét felhívni. Az önkéntes nem felel az általa okozott kárért, amennyiben figyelemfelhívási kötelezettségének eleget tett.

10. § (1) Az önkéntes által az önkéntes jogviszonnyal összefüggésben harmadik személynek okozott kárért a fogadó szervezet felel. Amennyiben a kárt az önkéntes felróható magatartása okozta, − az önkéntes szerződés eltérő rendelkezése hiányában − a fogadó szervezet az önkéntestől követelheti kárának megtérítését.

(2) Amennyiben az önkéntes bizonyítja, hogy

a)  a testi sérüléséből, illetve egészségkárosodásából eredő kára,

b)  a tulajdonában vagy használatában álló, a közérdekű önkéntes tevékenység ellátásához szükséges dologban a közérdekű önkéntes tevékenység végzésének helyén keletkező kára az önkéntes jogviszonnyal összefüggésben következett be, a fogadó szervezet akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt működési körén kívül eső elháríthatatlan ok vagy kizárólag az önkéntes elháríthatatlan magatartása okozta. A fogadó szervezetnek nem kell megtérítenie a kárnak azt a részét, amely az önkéntes felróható magatartásából származott.

A Nemzeti Önkéntes Stratégia 2012–2020 elfogadásáról és a végrehajtásához szükséges középtávú feladatokról szóló 1068/2012. (III.20.) Korm. határozat (a továbbiakban: nemzeti önkéntes stratégia 2011−2020)

(Részlet a nemzeti önkéntes stratégia 2011−2020 mellékletéből [I. Helyzetelemzés 1. Az önkéntesség meghatározása]) Az önkéntesség olyan tevékenység, amelyet a személy szabad akaratából, egyéni választása és motivációja alapján, a pénzügyi haszonszerzés szándéka nélkül végez más személy, személyek vagy a közösség javát szolgálva. Sajátos értékeket hordoz magában, amely megkülönbözteti a fizetett munkától. Önmagában jó és értékes, egy mód, mellyel képessé tehetjük a társadalom tagjait, hogy aktív szerepet vállaljanak mind tágabb földrajzi, mind szűkebb érdekközösségekben, mely egyidejűleg hasznos a támogatásra szorulóknak és az önkéntes munkát végzőknek is. Az önkéntesség az egyik eszköze az esélyegyenlőség fejlesztésének, hozzájárul a szegénység, a kirekesztődés csökkentéséhez és a foglalkoztatottság növeléséhez, segíthet a munkanélküliek munkaerőpiacra történő visszatéréséhez, de nem helyettesítheti a fizetett munkaerőt. Klasszikus értelemben véve az önkéntesség a közösségi gondoskodás, a társadalmi szolidaritás – s ezen belül a karitatív tevékenység – az emberiség fejlődésének alapértékei közé tartozik. Az önkéntességben juthat kifejezésre az állampolgári elkötelezettség és felelősségvállalás össztársadalmi rehabilitációja” mindazokért, akik a segítségnyújtás érintettjei. Ebből következik, hogy az önkéntes tevékenységvégzés olyan humán erőforrás, amely egyrészt hozzájárul társadalmunk erkölcsi, szociális, kulturális fejlődéséhez, másrészt a gazdaság – nemzeti jövedelemben mérhető – erősödéséhez.” Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a  civil  szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: civil törvény)  A civil törvény 159. §-a a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII törvény módosításáról rendelkezik

159. § A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény

a)  2. § (1) bekezdés c) pontjában és 11. § (4) bekezdés a) pontjában a „társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „egyesület” szöveg,

b)  3. § (1) bekezdés d) pontjában a „közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezet” szövegrész helyébe a „civil szervezet, közhasznú szervezet” szöveg,

c) 11. § (3) bekezdés b) pontjában a közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezet esetében” szövegrész helyébe a „civil szervezet, közhasznú szervezet esetében” szöveg lép.

A közösségi szolgálat háttere

A közösségi szolgálat Magyarországon a nemzetközi érettségivel összefüggésben húsz éve (a Ka-rinthy Frigyes Gimnáziumban), a Waldorf-pedagógiát követő számos intézményben és ennek nyomán a 12. kerület középiskoláiban két éve, a jezsuita pedagógia elvei szerint a miskolci Fényi Gyula Jezsuita Gimnáziumban tíz éve kötelező jelleggel működik az intézmények pedagógiai programjának részeként. A jezsuita program névadója Pedro Arrupe atya, a rend előző generálisa. Ő fogalmazta meg a „másokért élő ember” eszményét, és a jezsuiták képzésében középpontba állította a szociális gondoskodást. A szeretetszolgálat eredménye, hogy a munkát végző tanulók sokkal elfogadóbbakká, megértőbbekké lesznek a hátrányos helyzetű gyerekekkel, illetve felnőttekkel szemben, mint  ahogy az általában a kortársaikra jellemző. A mindennapjaiktól lényegesen eltérő élethelyzetekben kell helytállniuk, döntéseket hozniuk, és ezek a tapasztalatok érlelik őket. A jezsuita példát számos (egyházi) iskola is átvette, így mintegy 300 oktatási intézmény pedagógiai programjának része ma különböző alternatív pedagógiai elemként a közösségi szolgálat valamilyen válfaja. A fentiek figyelembevételével az iskolai közösségi szolgálat célja, hogy a felnövekvő nemzedékekben szemléletváltás következzék be a szűkebb és tágabb környezetükhöz, a rászorulókhoz és a közjóhoz fűződő viszonyukban. Meggyőződésünk, hogy ezzel a fiatalok lehetőséget kapnak az aktív állampolgári létre való felkészülésre. Saját élményű tanuláson keresztül fejleszthetik szociális érzékenységüket és számos olyan kompetenciájukat (együttműködés, problémamegoldás, projektmenedzsment, felelős döntéshozatal, vezetői készségek stb.), amelyek megszerzése elengedhetetlen a tudatos, felelősségteljes állampolgári léthez.

 

 

Mi is az önkéntesség és a közösségi szolgálat közti különbség?

Az önkéntesség meghatározása

Magyarország Alaptörvényének  XIII.  cikk (1) bekezdése  kimondja: „A tulajdon társadalmi felelősséggel jár”. Ez a kijelentés sok más mellett megalapozza a társadalmi felelősségvállalás fogalmát. Egyrészt jelenti azt, hogy a különböző cégeknek érezniük kell a társadalmi szerepüket, másrészt jelenti azt is, hogy mindenkinek, aki tulajdonnal rendelkezik Magyarországon, felelősséget is kell éreznie a közösségi célok iránt. A három fogalom részhalmaza egymásnak, ugyanakkor ilyen módon az önkéntesség fogalma a társadalmi felelősségvállalás részeként levezethető az Alaptörvényből. Az ábra szemlélteti, hogy miközben a közösségi szolgálat a társadalmi felelősségvállalás részhalmaza, ugyanakkor az önkéntességé is, de egyikkel  sem  teljesen  azonos. Van egy kifejezetten pedagógiai dimenziója, és  ez köznevelési szerepéből fakadóan túlmutat mindkét másik fogalmon. A Nemzeti önkéntes stratégia szerint az önkéntesség definíciója a következő: Az önkéntesség olyan tevékenység, amelyet a személy szabad akaratából, egyéni választása és motivációja alapján, a pénzügyi haszonszerzés szándéka nélkül végez más személy, személyek vagy a közösség javát szolgálva”. Sajátos értékeket hordoz magában, amely megkülönbözteti a fizetett munkától. Ön-magában jó és értékes, egy mód, mellyel képessé tehetjük az állampolgárokat, hogy aktív szerepet vállaljanak mind tágabb földrajzi, mind szűkebb érdekközösségekben, és ami egyidejűleg hasznos a támogatásra szorulóknak és az önkéntes munkát végzőknek is. Az önkéntesség az esélyegyenlő-közösségi szolgálat Önkéntesség  Társadalmi  felelősségvállalásság fejlesztésének egyik eszköze, hozzájárul a szegénység, a kirekesztődés csökkentéséhez és a foglalkoztatottság növeléséhez, de nem helyettesítheti a fizetett munkaerőt. Klasszikus értelemben véve az önkéntesség a közösségi gondoskodás, a társadalmi szolidaritás és ezen belül a karitatív tevékenység része, amely az emberiség fejlődésének alapértékei közé tartozik. Az önkéntességben juthat kifejezésre az állampolgári elkötelezettség és felelősségvállalás össztársadalmi „rehabilitációja” mindazokért, akik a segítségnyújtás érintettjei. Ebből következik, hogy az önkéntes munkavégzés olyan humán erőforrás, amely egyrészt hozzájárul társadalmunk erkölcsi, szociális, kulturális fejlődéséhez, másrészt a gazdaság – nemzeti jövedelemben mérhető – erősödéséhez.

A közösségi szolgálat meghatározása

A köznevelési törvény szerint a közösségi szolgálat (…) szociális, környezetvédelmi,  a  tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység és annak pedagógiai feldolgozása”. A közösségi szolgálat és az önkéntesség nem azonos fogalmak. A két fogalom különbségei terén a legfontosabb elem a motiváció, a tevékenység végzésére vonatkozó belső indíttatás kiemelése, hiszen az önkéntes tevékenység a személy szabad akaratából valósul meg, nincsen semmilyen külső kényszerhez kötve, és végzéséért sem várható el semmilyen anyagi előny vagy ellenszolgáltatás. A közösségi szolgálat pedagógiai célzatú kötelezettség, amelynek végzése során csak a tevékenység kiválasztásában valósulhat meg a szabad döntés, ugyanakkor az érettségi előfeltételeként valóban nem érdek nélküli. A közösségi szolgálat lehet kötelező, mert ennek pedagógiai tartalma pontosan a szociális érzékenység erősítése. Nem tekinthető az önkéntesség klasszikus esetének, bár sok elemében azonos azzal. Kiindulópontnak, bevezető lépésnek tekinthető a valódi önkéntes tevékenység végzésének irányába, melynek szerepét nem szabad alábecsülni. A Nemzeti önkéntes stratégia szerint a közösségi szolgálatot a középfokú oktatási intézményekben koordináló pedagógusoknak, mentoroknak, szociális szakembereknek ismerniük kell, de a két fogalom és tevékenység közötti különbséget is, és erre a környezetük figyelmét is fel kell, hogy hívják. Mindemellett közös eleme a közösségi szolgálat és önkéntesség fogalmának, hogy mind a két tevékenység általában közhasznú célt szolgál, általa mind a tevékenységet végző személy, mind a környezete többé és értékesebbé válik, hiszen végzésével mindenki olyan értékek birtokába jut, amelyek megerősíthetik a közösségi elköteleződés és felelősségvállalás tudatát, illetve mindezek mellett a későbbi élethelyzetekben vagy munkakeresésben fontos előnyöket biztosíthat.”

 Az iskolai közösségi szolgálat céljai

A tanulók számára

Magyarország Kormánya a 2011. december 23-án elfogadott Nemzeti köznevelési törvénnyel bevezette  az iskolai  közösségi szolgálatot, mint az érettségi kiállításának előfeltételeként teljesítendő tevékenységet.  Ez a tanulók különböző készségeit és kompetenciáit fejlesztő pedagógiai eszköz, mely hozzájárul ahhoz, hogy a középiskolás tanulók megismerjék a közösségben való tevékenykedés erejét, az ily módon szerzett tudásukat életük során jól hasznosíthatják. Az iskolai közösségi szolgálat sokféleképpen megvalósítható tevékenység, mely megvalósulási helyétől és formájától függetlenül a közösség érdekét is szolgálja az egyén személyiségének fejlesztése mellett.

Fejleszti a tanulók következő kompetenciáit:

—  kritikus gondolkodás,

—  érzelmi intelligencia,

—  önbizalom,

—  felelősségvállalás,

— állampolgári kompetencia,

—  felelős döntéshozatal,

—  hiteles vezetői készségek,

—  szociális érzékenység, társadalmi felelősségvállalás,

—  kommunikációs készség,

—  együttműködés,

—  empátia,

—  konfliktuskezelés,

—  problémamegoldás.

A kompetenciák fejlesztése mellett a pályaorientációban  is  fontossá lehet a tanulóknak az 50 órás iskolai közösségi szolgálat. Az iskola a közösségi szolgálat megszervezésével törvény adta kötelezettségének tesz eleget, segítve a tanulók érettségihez jutását. Az iskolai közösségi szolgálati program különös értéke, hogy tanórán kívüli tevékenységgel, informális és nem formális eszközök felhasználásával erősíti a tanulók szociális érzékenységét. A pedagógiai célokon túl, lényeges, hogy a végzett tevékenység legyen hasznos minden érintett számára. Érezhesse a tanuló, hogy olyan feladatot lát el, amellyel javítja a helyi közösség és a fogadó intézményekben élők, vagy dolgozók életminőségét, a tevékenysége, jelenléte hasznos a fogadó intézményekben élőknek, tevékenykedőknek,  továbbá jelentsen segítséget a fogadó intézmények munkavállalói számára is. Fontos értéke a programnak, hogy a tanulók mindegyikének lehetőséget teremt a sikeres tevékenységre, az önmegismerésre, egyéni céljaik megtalálására. Mindezeken felül a személyes emberi kapcsolatok új színnel gazdagíthatják a tanulók életét.

Az iskolák számára

A program célja, hogy a kölcsönösség elve alapján a pedagógia újfajta kultúráját, a tanár-diák vi-szony új módozatait honosítsa meg az élménypedagógián keresztül. Fontos, hogy minden intézmény megtalálja az általa szervezett közösségi szolgálati programlehetőségek és a saját pedagógiai programja közti összhangot. Érdemes az intézményeknek a saját célmeghatározásukat elvégezni minden bevezetett iskolai közösségi szolgálati program kapcsán.

A fogadó szervezetek számára

Új erőforrást jelenthet a fogadó szervezeteknek a tanulók bevonása a hétköznapi feladataik elvégzésébe, miközben a közösségi szolgálat nem veszélyeztetheti az ott dolgozók munkahelyét,  miközben nem helyettesítheti a szervezet munkatársainak szakértelmét. Az együttműködés, a köl-csönösség fontos alapérték, aminek meg kell jelennie a program minden fázisában és elemében − a részt vevő szervezetek és intézmények közt egyaránt. Kiemelt feladat a fogadó intézmények számára, hogy meghatározzák a közösségi szolgálat célját, illetve az intézmény programjába való integrálhatóságát. Különösen szem előtt kell tartani a program pedagógiai céljait, és azt, hogy a segítő és a segített között – lehetőleg hosszú távú – közvetlen kapcsolat jöjjön létre.

Felkészülés az iskolai közösségi szolgálat bevezetésére

Tapasztalatok összegyűjtése %3

Hozzászólások lezárva.