Karácsony az 1/12. j osztályban

image9December 15-én irodalom órán kis áttekintést kaphattunk osztálytársaink jóvoltából a magyar és más országok karácsonyi szokásaiból.

Győri Gergő és Pázmándi Lionel a Betlehemezés népszokását mutatta be több diából álló előadással. Ezt követően Kmeczkó Hajnalka a cseh, Lázár Viktória az amerikai, Hankó Gabriella pedig a német karácsonyi hagyományokat ismertette képes plakátokon. Barna Gergely tartalmas mesét írt, ami sajátosan közelíti meg az ünnepet. A rendhagyó irodalom órát saját készítésű sütemény, üdítő fogyasztásával, beszélgetéssel zártuk.

 

Karácsonyi mese

Készítette: Barna Bence 1/12.j

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy szegény kisfiú, akit Ákosnak hívtak. Ákos legnagyobb álma az volt, hogy karácsonykor együtt ünnepelhessen a családjával.

Történt aztán egy decemberi hóeséses délutánon, hogy Ákos rosszul lett, a szülei aggodalommal nézték fiukat, aki sápadtan feküdt a kórházi ágyon. Az orvosok semmi jót nem jósoltak a fiú állapotával kapcsolatban. Eltelt két nap, amikor Ákos állapota jobb irányba fordult. Teltek a napok és egyre közelebb volt már a karácsony is. Már csak másfél hét, és itt a várva várt ünnep! De ekkor váratlan fordulat következett be: Ákos állapota ismét romlásnak indult. A szülők már azt hitték, hogy fiuk nem ünnepelheti otthon a karácsonyt, mikor a főorvos azt mondta:

  • Rossz hírt kell magukkal közölnöm! Ákosnak sajnos szívműtétre van szüksége. – Az apa aggodalmaskodva kérdezett vissza:
  • A szívműtét után ugye rendben lesz a kisfiam?
  • Az előre látások alapján igen. – válaszolta a főorvos, majd folytatta:
  • Viszont az országban jelenleg nincs megfelelő szívdonor, esetleg külföldi donor jöhetne szóba.

Ekkor Ákos apja nagyon megijedt, mivel nekik nem volt pénzük. A beszélgetés eltelte óta négy nap múlt el. Viszont ekkor jött a jó hír: Ákosnak találtak szívdonort. A műtét után, mikor a fiú felébredt már karácsony volt. Várta, hogy édesapja is meglátogassa, amikor anyja egy borítékot adott át neki. Izgatottan bontotta fel a levelet, amiben a következő üzenet állt:

„Kedves fiam! Amikor ezt a levelet olvasod,  az azt jelenti, hogy sikeres volt a műtét. Ennek egyrészről örülök, mivel legalább egyikünk túlélte a műtétet. Mivel nem volt pénzünk a külföldi donorra, ezért én adtam neked az enyémet. Tudom, hogy most ezt fájó szívvel olvasod, viszont ez volt a legnagyobb dolog, amit adhattam neked. És csakhogy tudd, én mindig ott leszek veled és vigyázni fogok rád. Puszil: Apa és boldog karácsonyt kívánok drága kisfiam!”

Miközben Ákos ezeket a sorokat olvasta eleredt a könnye és anyjára nézett. Nem szólt semmit, csak sírt.

Azóta Ákos minden évben visszagondol arra a bizonyos karácsonyra. Viszont ezt is megtanulta, hogy a karácsony a szeretet ünnepe, s a szívből jövő ajándékoknál nincs is fontosabb!

Íme, néhány kép az óráról:

Hozzászólások lezárva.