Sok éves hagyományként iskolai emléktablót állítunk a földszinti aulában, mécseseket gyújtunk az aradi vértanúk emlékére.
Az aradi vértanúk kivégzésére iskolarádiós műsorral emlékezünk. Idén, október 6-án Munkácsi Tímea, a diákönkormányzat elnöke adta elő az iskolarádióban a következő gondolatokat.
A vértanúk emlékezete
“Világosnál, Világosnál
Huszárok könnyeznek,
Sirva sirnak veszedelmén
A magyar nemzetnek.”
(Gyulai Pál: Világosnál)
Az aradi vértanúkat a szabadságharc bukása után, 1849. október 6-án végezték ki, a bécsi forradalom és a császári hadügyminiszter meggyilkolásának első évfordulóján.
Azóta a forradalom és szabadságharc vérbefojtásának gyásznapjaként emlékezünk október 6-ára.
Bár az Aradon kivégzett honvédtisztek száma tizenhat, a nemzeti emlékezet mégis elsősorban az ezen a napon kivégzett tizenhárom tisztet tartja számon.
Az aradi vértanúk a szabadságharc kezdetén aktív, vagy kilépett császári tisztek voltak, a szabadságharc végén a honvéd hadseregben közülük egy altábornagyi, tizenegy vezérőrnagyi és egy ezredesi rangot viselt.
Az 1848–49-es szabadságharcban játszott szerepük miatti megtorlással az osztrákok példát akartak statuálni.
