MEZŐKÖVESDI SZÉCHENYI ISTVÁN KATOLIKUS TECHNIKUM, SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM

Teremtésvédelem

Rendezvényeink

a 2017-2018-as tanévben

A Teremtésvédelmi hét április 23-tól április 26-ig tart iskolánkban. Minden nap a munkaközösségek által összeállított témával foglalkozunk az iskolarádión keresztül.

A 2018.04.23. nap témája:

Miért jók a megújuló energiaforrások?

Sokan nem tudják, nem ismerik a megújuló energiaforrások előnyeit, a többi energiaforrással szemben. Földünket meg kell őriznünk a következő nemzedékek, generációk számára. A következő generációt, sőt már minket is fenyeget az ózonréteg vékonyodása. Ez sok veszéllyel járhat. Az ózonréteg visszaveri a hő egy részét és véd a káros ultraibolya (UV-B) sugárzástól. Ennek a rétegnek a vékonyodása miatt több UV-B sugárzás éri el a Föld felszínét. Ez bőrrákot, az immunrendszer gyengülését és szembetegséget is okozhat.

Komoly problémát jelent még az erdőirtás és a globális felmelegedés, melyek összefüggnek egymással. Az erdőirtás az erdőknek újratelepítés nélküli pusztítása. Nemcsak az ottani élőlények, élőhelyek pusztulásával jár, hanem kihat az egész bioszférára. Pedig a fák nagyon hasznos élőlények. Segítenek a talaj és a víz megőrzésében, védenek a lavinák ellen, gátolják a sivatagosodást, védik a parti területeket, megkötik a homokdűnéket. Az erdőket az emberek különböző célokért irtják. Például azért, hogy termő területeket nyerjenek. Csakhogy mivel a talaj nem jó minőségű, egy kis idő után újabb területeket égetnek fel. A trópusi erdők égetésekor a nagy mennyiségű szén-dioxid felszabadulása hozzájárul a globális felmelegedési válsághoz. A globális felmelegedést üvegházhatású gázok növekedése okozza. Ha folytatódik, a sarki jég egy része elolvad, az óceánok vízszintje megemelkedik és előidézheti a Golf-áramlás leállását is, amely Európában és Észak-Amerikában jelentős lehűléssel járna. Ezen kívül még sok más következménye lehet. Megváltozhatnak a csapadék viszonyok, a növénytakarók átalakulhatnak és a termesztett növényeknél, előidézhet hozamváltozást is. Mint már említettük a földünkre vigyáznunk kell, hogy majd unokáinknak és dédunokáinknak is meg legyenek a megélhetéshez szükséges dolgok, pl. az édesvíz.

Szerencsére attól nem kell félnünk, hogyha elfogy a kőolaj és a földgáz, akkor miből fognak elektromos energiát, gázt, üzemanyagot nyerni. Természetesen a megújuló energiaforrásokból, hiszen ezek korlátlanul rendelkezésre állnak. Ha mi is ezeket használjuk, akkor kevésbé szennyezzük a levegőt. Legyünk előrelátóak és vigyázzunk a Földünkre! A megújuló energiaforrás azt jelenti, hogy természeti folyamatok során  folyamatosan rendelkezésre áll, vagy újra termelődik. Ilyen például a nap-, szél-, vízenergia és a biomassza, geotermikus, geotermális energia, ár-apály energia is.

Ezek miért jobbak a többi energiaforrásnál? Egyes nyersanyagok (szén, kőolaj, földgáz) földrajzilag csak meghatározott helyeken találhatóak. Ezeknek a helyeknek a birtoklásáért a mai napig folyik a harc. Még békés időszakokban is vannak hátrányai: meg kell oldani a szállításukat, amely növelheti a termék árát. Továbbá melléktermékeik szennyezik a környezetet, és egy bizonyos idő után elfogynak. A szén, kőolaj, földgáz elégetésekor káros anyagok (CO2, SO2, NOx) keletkeznek. Ezzel szemben a megújuló energiaforrások nem függnek földrajzi helyektől, korlátlanul rendelkezésre állnak, kevésbé szennyezik a levegőt.

Néhány megújuló energia fajta a teljesség igénye nélkül:

A vízi energiaforrás az áramló folyó energiáját használja áram előállítására. Nem termelnek semmilyen szennyező és mérgező anyagot, továbbá a vízerőművek költségei a legalacsonyabbak a villamos energiatermelők között.

A folyamatosan erős széljárású területekre elektromos energia termelésére képes szélerőgépeket tesznek. Ilyen területekre közvetlen munka végzésére is építenek különböző épületeket. Például szélmalmot, amit ma már elég ritkán használnak, de régen nagyon fontos volt a mezőgazdaság számára, hiszen a búzát és az egyéb gabonaféléket itt őrölték lisztté.

A megújuló energiaforrások közé tartozik a napenergia is, hiszen korlátlan mennyiségben rendelkezésünkre áll. A napenergia hasznosítására különböző eszközöket fejlesztettek ki: a napelemet és a napkollektort. Ezek segítségével fűthetünk, elláthatjuk vele áram és meleg víz szükségletünket is.

A biomassza erőművekben is elő tudnak állítani áramot, közelünkben a Mátrai Erőműben is zajlik biomassza elégetése. A biomassza szó alatt biológiai eredetű szerves anyagot értünk. Ide tartoznak a szárazföldön és vízben élő vagy nemrég elhalt növények, állatok.

Ismerjük meg őket és használjuk bátran a jövőnk érdekében!

A 2018.04.24. nap témája:

A víz

A Teremtésvédelmi hét jegyében először a víz fontosságára, a takarékosságra szeretnénk felhívni a figyelmet.

A víz, a hidrogén és az oxigén vegyülete. Színtelen, szagtalan, íztelen, folyékony kémiai anyag. A víz a Föld felületén megtalálható egyik leggyakoribb anyag, a földi élet alapja. Napjainkban az ivóvizet már előállítják, kitermelik, és csővezetékeken keresztül juttatják el a felhasználókig.

A Föld felületének 71%-át víz borítja, ennek kb. 2,5%-a édesvíz, a többi sós víz, melyek a tengerekben, illetve óceánokban helyezkednek el. Magyarország ivóvízellátásának több, mint 95%-a felszín alatti vizeken alapszik. Biológiai jelentősége óriási, a földi élet elképzelhetetlen nélküle, a sejt- és testnedvek legnagyobb részét víz alkotja.

Ajánlott a napi legalább 1,5-2 liter folyadék elfogyasztása, ez alapvető igénye szervezetünknek. Az orvostudomány mai állása szerint, két-három napnál tovább az ember nem élheti túl a vízhiányt.

Az ivóvizünk a természetből, a természetes vizekből, a talaj alatti vizekből ered. Ezért nagyon fontos, hogy ugyanúgy odafigyeljünk a környezet tisztaságára, mint amikor otthon leülünk vacsorázni egy tiszta asztalhoz. A környezetünk az ivóvizünket tálalja elénk és nem mindegy, hogy mennyit ad belőle és milyen minőségben. A gyárakból kibocsátott szennyeződések, a műtrágya, a növényvédő szerek használata szennyezi az ivóvíztartalékot.

Afrikában az emberek szervezete valamennyire alkalmazkodott a száraz, sivatagi körülményekhez, de vízre nekik is szükségük van. Azt a vizet fogyasztják, amibe előzőleg mindenféle szemetet bedobtak a helyiek. Ez a víz baktériumok, vírusok, paraziták által fertőzött. Forralás után ezek az anyagok bár eltünnek belőle, de vegyszermaradványokat és egyéb nemkívánatos szerves- és szervetlen anyagokat még bőségesen tartalmaznak. A fertőzött víz által okozott halálesetek száma meghaladja, a háborúban meghalt emberek lélekszámát.

Ezért nagyon fontos, hogy bánjunk takarékosan a vízzel, csak akkor használjuk, amikor valóban szükségünk van rá!

Víztakarékossági tippek a hétköznapokban!

• Kézi mosogatásnál ne folyóvízben mosogass, hanem zárd el a mosogató lefolyóját!
• Ha van rá lehetőség mosógépnél illetve mosogatógépnél a víztakarékos ökoprogramot használd!
• A tojások főzővizét kihűlés után használd locsolásra!
• Fürdés helyett zuhanyozz, de azt is mértékkel!
• Fogmosásnál, borotválkozásnál a vizet ne folyasd feleslegesen, használj fogmosó poharat!
• Szerelj fel víztakarékos zuhanyfejet és a kézmosóra víztakarékos csaptelepet!
• Használj víztakarékos WC tartályt, vagy csökkentsd a tartály víztartalmát!
• Ha csöpög a csap, akkor a lehető legrövidebb időn belül javíttasd meg!
• Ha folyik a WC, akkor a lehető legrövidebb időn belül javíttasd meg!
• A mosógépet csak akkor indítsd el, ha összejött 1 adagnyi ruha! Ha ez mégsem sikerül, akkor állítsd félprogramra a mosógépet!
• Locsolj az esti vagy a reggeli órákban, hogy csökkenjen a párolgás miatti vízveszteség!
• Gyűjtsd az esővizet, és azzal locsolj!
• Telepíts kevéssé vízigényes növényeket!
• A kerti utat inkább seprűvel takarítsd és ne slaggal!
• Akváriumi vízcserénél hasznosítsd a vizet a szobanövények locsolására!
• Hívd fel ismerőseid és munkatársaid figyelmét a víztakarékosság fontosságára!
• Játékosan tanítsd meg testvéredet, családtagjaidat a víztakarékosság lépéseire

Reméljük sikerült egy pár jó ötletet kapni a víztakarékossághoz, amit sikerül otthon bevezetni, alkalmazni!

Ha valamennyien, egy kicsit hozzájárulunk a víz takarékosságához, sokat tehetünk vízkészletünk védelméért, megóvásáért!

A 2018.04.25. nap témája:

A levegőt szennyező anyagok

Levegőszennyező minden olyan anyag, amely (származásától és állapotától függetlenül) olyan mértékben jut a levegőbe, hogy az embert és környezetét károsítja, vagy anyagi kárt okoz.

A levegő szennyezői lehetnek természetesek és mesterséges forrásból származók.

• Ez utóbbiak három fő területről származnak. Ezek: a szállítás, az energiatermelés és az ipar.
• Természetes levegőszennyezők a vulkánok, az erdőtüzek, a szélviharok, az élő növények, a pusztuló növények, a talaj, valamint a tenger.

A légszennyező források típusai:

A légszennyező anyagok származhatnak pontszerű, illetve diffúz forrásból. Pontszerű forrás, ahol a koncentráció és a térfogatáram egyértelműen meghatározható. Felületi (vagy diffúz) forrás az, ahol a környezetbe kerülő anyag mennyiségére közvetett mérések és számítások utalnak. A diffúz források alcsoportjának tekinthetők a vonalas légszennyező források.

Legfontosabb levegőszennyezők, forrásaik és hatásuk:

A levegőterhelés fajtája és mennyisége több tényezőtől függ. Ilyenek: az energiatermeléshez, fűtéshez használt tüzelőanyagok, az ipari termelés korszerűsége, a légszennyező anyagok leválasztásának foka, a gépjárművek száma és műszaki állapota, a lakosság száma, az éghajlat.

A levegőszennyezés az egyik tünete a nem fenntartható szállító- és energiaiparnak. Az egészséget károsító hatás függ az szennyezett levegőben töltött időtől és a szennyező anyag koncentrációjától.

Néhány jelentős légszennyezőt sorolunk fel az alábbiakban:

• A szén-monoxid, mely főleg a szállítóiparból (közlekedésből) kerül a levegőbe (emellett bányászatból, tüzelésből), csökkent koncentrálóképességet és halált okozhat. A krónikus kitettség szív- és érrendszeri megbetegedésekhez vezet.
• A kén oxidjai, melyek a fosszilis energiahordozók égetéséből és az iparból (kénsavgyártás, bányászat, ércelőkészítés, cellulózgyártás) kerülnek a levegőbe, elsősorban légzőszervi megbetegedéseket okoznak. A krónikus kitettség krónikus bronchitiszhez vezet.
• Nitrogén-oxidok keletkeznek nitrogénműtrágya gyártásnál, salétromsav-gyártásnál, közlekedésben és az energiatermelésnél. Elsősorban a szem nyálkahártyáját irritálják.
• A különböző részecskeméretű porok (az iparból, elsősorban a bányászatból, cementiparból, tüzelőanyagok égetésekor stb.) légzőszervi megbetegedések okozói. A belélegzett porok minőségétől függően, az emberekben különböző betegségeket okoznak (pl. szilikózis, azbesztózis, kenderláz, pamutláz). A növényekre gyakorolt káros hatásuk az, hogy a gázcsere nyílásokat eltömik, így akadályozzák a növény vízfelvételét.
• A mezőgazdaságból a levegőbe kerül a természetes szennyezők mellett a műtrágyák és a növényvédő szerek (peszticidek) pora.
• A szolgáltatásokból és háztartásokból levegőbe kerül elsősorban az égési folyamatok során keletkező füstgáz. Ez tartalmaz szén-monoxidot, szén-dioxidot, vízgőzt, kormot, kén-dioxidot, nitrogén-oxidokat, metánt, szénhidrogéneket stb.
• Beltéri levegőszennyezők:
  • cigarettafüst, melyben szén-monoxid, porok, kén-dioxid, nitrogén-dioxid van (cigarettákból, pipákból és szivarokból)
  • radon: természetesen előforduló radioaktív anyag a talajban.
  • formaldehid (új bútorokból, fűrészlapból): szem- és légzőszervi irritációt okoz
  • azbeszt (szigetelésekből kerül a lakásba): légzőszervi megbetegedéseket okoz.

Megoldási lehetőségek:

A légszennyezés megoldását két eljárástípusba soroljuk: passzív és aktív eljárások.

A passzív eljárások csupán a szennyezettség csökkentését tűzik ki célul, és elsősorban gáztisztítási eljárások alkotják, a szennyezés helyén. Alapulhatnak fizikai, kémiai vagy biológiai módszereken. A szennyezőket ki lehet szűrni levegőszűrőkkel vagy ki lehet mosni az emittált gázból. A nagy probléma ezekkel a módszerekkel az, hogy maga a szennyező anyag – ha már nem is a levegőben – de megmarad, és további kezelést igényel. A levegőszennyezés elleni védelem a kiszűrési technikákkal általában igen nagy költséggel jár. A valódi megoldás ezért a megelőzés.

Az aktív eljárások lényege a légszennyezés megelőzése. Ennek eszközei a megfelelő alapanyag használata, technológiai változtatás, a zárt folyamatra való áttérés a termelésben, az újrahasznosítás, a megújuló energiaforrások használata, a takarékoskodás és a népességszabályozás. Pl. az alumínium újrahasznosítás 95 %-kal csökkenti a légszennyezést a primer alumínium előállításához képest.

A vonalas forrásokon a légszennyezést úgy lehet csökkenteni, hogy a járművekre katalizátorokat szerelnek, amelyek a levegőszennyezőket kevésbé veszélyes anyagokká alakítják – legalábbis az emberi egészség szempontjából.

A levegőterhelés csökkentésének gyakorlati megvalósítása egy többlépcsős folyamat kell legyen. Rövid de teljesíthető határidőt kell kiszabni a normák fölött szennyező üzemekre és intézményekre. Végül ellenőrizni kell, és ha szükséges a törvény erejével hatni (ha kell átmeneti leállítással is) a normák betartása érdekében.

A 2018.04.25. nap témája:

A magyar nemzeti parkok:

A nemzeti park a Természetvédelmi Világszövetség meghatározása szerint olyan terület, amelynek ökológiai egységessége megőrzendő a jelen és a jövő generációi számára; amely megvédendő mindenfajta mezőgazdasági és ipari hasznosítástól; és amelyen lehetőség nyílik nemcsak tudományos, hanem oktatási és szabadidős tevékenységek végzésére is.

 Tehát olyan terület, amelyen megőrzik a természetes környezetet és fenntartják azt az utókornak.

A fenti elvek alapján első alkalommal 1864-ben az Amerikai Egyesült Államokban helyeztek állami védelem alá egy területet. 1864. június 30-án az Abraham Lincoln által aláírt törvény létrehozta  a Yosemite Nemzeti Parkot. Az első valódi nemzeti park, amely létrehozatalának pillanatában a nemzeti park nevet is megkapta, az 1872-ben létrehozott Yellowstone Nemzeti Park.

1909. 1909. május 24-énalakultak meg az első európainemzeti parkok, ennek emlékére minden év május 24-én ünneplik az Európai Nemzeti Parkok Napját.

Magyarországon 10 nemzeti park van. Hazánk nemzeti parkjainak kezelői a nemzeti park igazgatóságok, melyek működési területét kormányrendelet határozza meg. Az egyes igazgatóságok a működési területükön ellátják a tájvédelmi körzetek és az országos jelentőségű természetvédelmi területek természetvédelmi kezelését is.

Óvjuk védjük természeti értékeinket, mert:

“A földi élet jövője attól függ, hogy képesek
vagyunk-e cselekedni.”

állítja Sir David Attenborough!

Bakó Krisztina: A Föld dala

Hány háború után vagyunk már?
Mégsem ért a vágyunk célt.ű
Most némítsd el elméd zaját,
Hallgasd hát a Föld dalát.
Mint szent fohász, mit némán súg a szél,
Lágy hangja átölel és újra kél.
Lásd a fényt, ne bántsd mi érted él!
Halld a szót, mit föld az ég beszél!
Nézd a bolygót, oly’ tiszta kék,
Élj ma úgy, had éljen még!
Oooooho
Hány néma csonk az erdők helyén?
S hány mérgezett folyó?
Még megbocsát s új életre kél,
De több esély nem kapható.
Ooooho
A gyárak, gépek, fémek hangján át,
Még…

Kapcsolat, elérhetőségek